Délelőttönként a konyhában tevékenykedtem, készítettem az ebédet. Ilyenkor szokott előfordulni, hogy leellenőrzöm a fridzsider tartalmát, s azokat az élelmiszereket, amiket már több mint 4 napja tárolok eltávolítom. Ki nem dobálom, mert az élelmiszer eldobálását halálos bűnnek tartom!!!
Ilyenkor kapnak a cicák száraz sajtot, vagy egy-két felvágott fecnit, amit kiteszek mindig a bejárati ajtó elé, s amelyik éppen arra jár megeszi - gondoltam én, de az én cicáim rendszeresen kapnak dobozos és száraz tápot, s ezért nem mindig érdekli öket a külön adag koszt.
Egy szép napon látom, hogy egy hosszú szőrű, három színű csontváz, de nagyon szép cica settenkedik a tálka felé. Nem mentem ki, nehogy megijedjen, belülről néztem, hogy falja, habzsolja az ételt. Ezután már rendszeresen tettem ki macskatápot, mert nagyon sajnáltam. Amikor már sokadszorra megjelent halkan kimentem, de ő azonnal elszaladt. Így ment ez 1-2 hónapig. Örömmel néztem, hogy a cicuska miként gyarapodik.
Majd, amikor egyik nap bevásárolni készülődtünk, s a férjem a kocsit kivitte a ház elé, keserves kiscica nyávogást hallott. Ekkor látta, hogy a szomszéd kocsija alatt egy ici-pici, vézna, fehér-fekete cicuska sír. Férjem rám nézett kérdőn, mit csináljunk, hiszen cicánk van már bőven? Mit? Megmentjük. Ìgy került hozzánk Szutyi, ezt a nevet adtunk neki, mert olyan szutykos volt, mintha szenes pincéből jött volna. Bevittük a lakásba, nehogy a többi cica elűzze.
Amikor a vásárlásból hazatértünk, ismét cica sírásra lettünk figyelmesek, de most már a garázsban. Azt hittem, hallucinálok. De, nem! Ott volt egy másik szintén ici-pici, sovány tarka kiscica.
Délután vendégeink érkeztek, a kertben grilleztünk, nem tudtam kb.3-4 órán keresztül a cicakérdéssel foglalkozni. Amikor ismét egyedül voltunk kerestük, hogy hol van a garázsbeli cicus, mert etetni akartuk. S mit látunk? 4 db cica van már itt, s a tarka nagy cica szopatja őket. Amikor meglátott már nem szaladt el, csak nagy kérdő szemekkel nézett ránk. A szemem könnybe lábadt, most értettem csak meg, hogy az első cica honnan származott, őt hozta az anyja elsőként.
Eleinte tiltakoztam ellenük, mert tudtam, hogy ez csak itt valami utcabelié lehet. Most már én tartsam el mindenki macskáját?! Eddig is már befogadtam hetet.
A tulajdonost felkutattam, a harmadik szomszédom volt. Kiderült, hogy elmentek nyaralni már 3 hete, a cicacsaládot étlen-szomjan magukra hagyták. A szegény mamacica, meg nem tudta, hogy honnan vegyen táplálékot, hogy a kicsinyeit szoptatni tudja.
Kivártam amíg a szomszédok a nyaralásból visszajöttek, s közöltem, vigyék haza a macskacsaládot. Jött is az asszony, hívta a mamacicát, hogy cí, cí, de hiába az mindig elszaladt előle. Kérdem, hogy hívják a cicust? Nem tudom- mondta.
Később megjelent nagy magabiztosan az ifjú férj is. A cica szintén menekült. Ez nagyon szöget ütött a fejembe! A mi cicáink soha nem menekülnek el előlünk, hivatlanul is jönnek dörgölődzködni.
Miután mindkét akció sikertelen volt kértek, hogy próbáljam majd én (az idegen?) megfogni a cicust, s majd ők akkor hazaviszik.
S mi lesz az öt kiscicával? – kérdeztem. Hát ahhoz magának semmiköze, mondta a magabiztos, pimasz férj.
Halkan megkérdeztem, elteszik lábalól? Bólintott. Úgy éreztem, mintha a szivemet egy jeges kéz szorította volna össze, elsápadtam.
Nem, nem tiltakoztam, akkor mind ittmarad. Innen egyetlen-egyet nem fog elvinni.
Hagyta! S elment.
Így szakadt egyszerre 6 cica a nyakunkba, pedig már addig is volt egy sereg.
A mamacicát hihetetlenül tisztelem, mindent megtett annak érdekében, hogy kicsinyeit megmentse. Egy másik szomszéd mesélte, hogy látta ezt a cicust, amint naponta végigjárta az egész utcát, minden udvarba bement, élelmet keresni, de hiába, mindenki elzavarta, kővel dobálta.
Próbáltam neki nevet adni, de egyik névre sem akart hallgatni. Egyszer aztán elkezdtem mondogani, hogy kis aranyos mama, cica-mica. Ezt a nevet elfogadta. Hát ő a mi szépséges Cica-Micánk. Most már ő is, meg a gyerekei is holtukig jó helyen vannak.
Bernadett
„Amióta ismerem az embereket, szeretem az állatokat.“
Forras : itt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése