Ez a cikk 2014-ben irodott..
Migrénes kisgyerek volt Petra - vagy ahogy sokan ismerik: Me(P)etrus -, valósággal csillagokat látott, ha rájött a roham. Alaposan kivizsgálták, de semmit sem találtak, leszámítva egy apró görbét az EEG-nél.
- A neurológus azt mondta, hogy gyógyszert kell szednem, különben epilepsziás leszek - meséli. - Ez azért érdekes, mert ha valóban így lenne, már kora gyerekkoromban jelentkeztek volna erre utaló tünetek, rohamok.
Aztán jött egy végigszorongott kamaszkor, majd némi hevenyészett felnőttkor. Addigra már meglehetősen sok gyógyszert szedtem. Életem negyedszázadánál eljutottam odáig, hogy nem tudtam kilépni a lakásból. Nem mertem, pláne nem egyedül. Számtalanszor fordultam vissza a kapuból. Arra gyanakodtam, hogy ez a gyógyszerek mellékhatása, mert sohasem voltam fóbiás, sőt, imádtam jönni-menni, utazni.
Elhatároztam, hogy leszokom a gyógyszerekről, amit el is kezdtem, itthon. Volt egy időszakom, amikor nem tudtam emiatt járni. Helyesbítek, járni tudtam. Egyhelyben állni nem, mert kilengtem. Valamint a gyógyszercsökkentés miatt rohamaim voltak, úgyhogy gyorsan kórházba is vonultam. Ott próbáltak rajtam segíteni, de nehezen ment - mesélte.
Petra már ott tartott, hogy hazamegy, mert nem bírja tovább, és inkább lesz gyógyszerfüggő és beteg. Ekkor talált a kórház udvarában három apró cicát. Úgy érezte, ez egy üzenet: "Maradj, itt van dolgod." És úgy döntött, marad. Akkor még semmit sem tudott az állatvédelemről, csak segíteni akart - bár a mikéntről még elképzelése sem volt.
A cicákat végül elvitték jó helyre, és Petra úgy érezte, ő is szeretne egyet. Otthon volt már ugyan egy cicájuk, Nergál, de vele akkor még nem mindig voltak jóban.
- Ő egy pökhendi pasi volt, aki tojt más érzéseire. Nem dorombolt, nem kedveskedett, és simogatni sem engedte magát. Én pedig igazi cicát szerettem volna, aki nekem dorombol, aki engedi, hogy szeretgessem. Ez persze nem volt éppen egy könnyű kívánság, mert ekkor még magamat sem tudtam ellátni, nemhogy egy másik élőlényt. Szerencsére a családom engedett, és örökbe fogadhattam kicsi kincsemet, Riszirosszt. Teljesen egymásba habarodtunk! És én lementem egy közeli boltba neki játékokat venni. Egyedül. Majd elvittem állatorvoshoz, az aktuális oltását beadatni. Aztán már egyre távolabb merészkedtem. Javult a biztonságérzetem. És egyszer csak úgy éreztem, hogy tényleg meg fogok gyógyulni!
Nergál eltanulta az ékszergyártást a gazdimamitólNergál eltanulta az ékszergyártást a gazdimamitólNergál eltanulta az ékszergyártást a gazdimamitól
Behatárolt lehetőségek
Petra továbbra is segíteni szeretett volna a nehéz sorsú jószágokért, de a lehetőségei finoman szólva is behatároltak voltak egészségügyi állapota - és az azzal szorosan összefüggő tartós munkanélküliség - miatt. Ekkor jött egy mentőötlet:
- Jobb napjaimon elég kreatívnak mondhattam magam, ezért mindig voltak itthon hobbikellékek. Az ismerőseim arra biztattak, hogy készítsek ékszert, mivel minden születésnapra és egyéb ünnepre ilyesmit adtam nekik. Úgy döntöttem, belevágok.
Állatbarát Ékszer Projekt
Ha döcögősen is, de beindult a projekt, nem sokkal később pedig Petra létrehozta oldalát, ahol megtekinthető a mindenkori kínálata. (Ő maga kérte, hogy - mivel nem akar reklámot - az oldal nevét ne írjuk ki, de a Facebookon rákeresve bárki megtalálhatja.)
Az elmúlt évek során számos alapítványnak, civil szervezetnek és magánállatvédőnek ajánlott fel általa készített darabokat, akik elárverezhették vagy normál vételáron eladhatták azokat, így anyagi forráshoz juthattak. Petra maga is tart liciteket nehéz sorsú jószágok javára - az ékszerek ára tehát valójában adomány. (Minderről egyébként egy kisebb stósz banki bizonylat is összejött, így a projekt tisztaságához nem férhet kétség.) Próbálkozott egy alprojekttel is, aminek keretében konzervet lehetett felajánlani cicás fülbevalóért, ez azonban - ki tudja, miért - nem működött.
Macskarajongó lévén az ékszerkészítés során elsősorban cicás motívumokban gondolkodik, de sok más állat is visszaköszön a repertoárjában, a nyuszitól a farkasig, sőt, kérésre egyedi ékszereket is tud készíteni. Mostanra három stabil támogatója van a projektjének, de leginkább Petra állatszerető barátai, ismerősei vásárolnak - aminek köszönhetően továbbra is segítheti a nehéz helyzetben lévő jószágokat felkaroló szervezeteket és személyeket. Mindehhez hozzájönnek az oldala nyújtotta más lehetőségek is - Petra rendszeresen hirdet itt gazdikereső kutyákat-macskákat.
Fókuszban a feketék
Az állatbarátok számára talán nem újdonság, hogy a fekete állatok vannak a legnehezebb helyzetben: hihetetlen, hogy a mai napig tartja magát a babona, miszerint ők szerencsétlenséget hoznak a körülöttük lévőkre. Hogy a feltételezés mennyire gyenge lábakon áll, azt az is jelzi, hogy más kultúrákban a fekete éppen a szerencse színe. Nem mintha volna ennek bármi jelentősége: ahogy az iskolában bárki hallhatta, a fekete attól fekete, hogy elnyeli a fényt. Addig is, amíg a fenti tényt szélesebb körben elfogadják, Petra kimondottan ezeknek a jobb sorsra érdemes árváknak létrehozott egy külön gazdikereső oldalt, saját fekete cicájáról, Nergálról elnevezve, akivel ma már szintén nagy a szerelem.
Több mint hobbi
- Nekem ez az elfoglaltság több mint egy hobbi. A hobbim és a szenvedélyem együtt, sőt, egyfajta terápia is. Egy dolog motivál, segíteni szeretnék - mondja Petra, aki egy percre sem felejti el, saját magán kívül Riszirossznak adhat hálát azért, hogy eljutott idáig. Nem mellékesen pedig Nergál is neki köszönhetően lett igazi macska - no, de hát állítólag Hemingway is megmondta anno, hogy egy macska nem macska.
Petra ma már jobban van, bár időközben kiderült, hogy enzimhiányos, így Riszirossz továbbra is gyógyítja őt. Úgy érzi, négy- vagy hatórás állásban azonban már el tudna helyezkedni: legújabb projektje tehát a munkakeresés. Egyelőre kissé nehezített neki a közlekedés, ezért lakóhelyéhez közeli munkahelyre vágyik. Biztosak vagyunk benne, hogy előbb-utóbb akad olyan munkáltató, akinek éppen ilyen sokoldalú és kreatív emberre van szüksége.
Forras : innen...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése